A polipropilén (PP) a négy fő általános célú műanyag (PE, PP, PVC, PS) egyike, kibocsátása a második helyet foglalja el a világon, a hazai termelést pedig nem lehet alábecsülni. Az eredeti szintézis szerint a polipropilén homopolipropilénre (PPH) és kopolimer polipropilénre oszlik. A kopolimer polipropilén blokk-kopolimer polipropilénre (PPB) és random kopolimer polipropilénre (PPR) osztható.
Homopolipropilén (PPH)
Egyetlen propilén monomerből polimerizálódik, és a molekulalánc nem tartalmaz más monomereket. A molekulalánc nagy szabályossággal, az anyag nagy kristályosságával, törékeny anyaggal és gyenge ütési teljesítménnyel rendelkezik.
Blokk-kopolimer polipropilén (PPB)
A molekulában lévő etilén monomer láncszegmens formájában beépül a polipropilén molekulaláncba. Az etiléntartalom viszonylag magas, általában 7-15%. Az anyag jobb ütésállósággal és alacsonyabb átlátszósággal rendelkezik.
Véletlenszerű kopolimer polipropilén (PPR)
A molekulában lévő etilén monomerek véletlenszerűen és véletlenszerűen oszlanak el a polipropilén molekulaláncban. Az etilén véletlenszerű hozzáadása csökkenti a polipropilén kristályosságát és olvadáspontját, valamint javítja az anyag ütésállóságát.
A kopolimert két vagy több monomer kopolimerizálásával állítják elő. A két A és B szerkezeti egységből álló bináris kopolimer a csatlakozási mód szerint véletlenszerű, váltakozó típusú, blokk típusú és ojtott típusúra osztható.